SZOMBATHELYI KÉPTÁR
2011. JANUÁR 27. - MÁRCIUS 5.

 

 

 

 

 

 

 

Amerikai katonák bozótos területen harcolva haladnak előre a Nápoly felé vezető úton. Sorrento félsziget, Olaszország, 1943. szeptember vége. Fényképezte Robert Capa

© International Center of Photography, New York. Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye

Német hadifogoly. Colleville-sur-Mer mellett, (Omaha Beach), Normandia partjai, Franciaország, 1944. június. Fényképezte Robert Capa

© International Center of Photography, New York. Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye

Gyülekezőhelyen várakozó menekült a francóisták által lebombázott, kiürítés alatt álló Barcelonában. Spanyolország, 1939. január. Fényképezte Robert Capa

© International Center of Photography, New York. Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye

George Rodger: Robert Capa, Nápoly, 1943.

© International Center of Photography, New York. Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye

ROBERT CAPA          /H/ARCOK

A háború embertelen. A háború arctalan.
A háborút emberek vívják egymást kegyetlenül üldözve, kínozva és megölve. A háborúban a katonák névtelen, cédulán számon tartott, fegyelmezetten parancsot végrehajtó, sokszor egyéniségüket elvesztő, arctalanná váló emberek. A háborúban a civilek szenvedők, üldözöttek, otthontalanok, s minél többen vannak, annál arctalanabbak, annál inkább számszerűsíthetők. Az ezernyi, milliónyi arctalanság mögött ezernyi és milliónyi harc, küzdelem folyik a létért, a túlélésért, egyénenként és együtt. De együtt és egyenként is, katonák és civilek: mindannyian áldozatok.
Arctalan és névtelen alakok egy végeláthatatlan hómezőn.

A fotográfia az emlékezet tükre.
Robert Capa fotográfiái a 20. század közepének akarva-akaratlanul emlékezetünkbe vésődött kis tükörcserepei. Ezek a cserepek immár szimbolikusan mutatják meg nekünk a pillanatot az élet és halál peremén. De nem csak ezt, a minden kor emberét foglalkoztató pillanatot! Fényképei megmutatják minden háború kegyetlenségét és a küzdő, a szenvedő ember, a háború embertelenségében embernek maradni akarók /h/arcát. Fotói tapintatukkal, együttérzésükkel, emberségükkel névtelenül is kiemelik a háborúk arctalanságából az embert. Sokan megtanulták tőle, hogyan kell az elfelejtett embereket felejthetetlenül megörökíteni. Fotográfusi nagysága abban is rejlik, hogy a háború arctalanságában is arcot adott az embereknek.

Robert Capa elég közel volt a katonákhoz, a civilekhez, a megörökítendő pillanatokhoz. 50-70 év távolából, közeli tükörben mutatva tárja elénk a katonaélet pillanatait, a híres és névtelen katonák fronton és a front mögött megkeresett emberi arcát. Közvetlen, együttérző képkockái a civilek szenvedéseiről, majd a borzalmakból újjáéledő hétköznapi élet mozzanatairól, arcairól, akárcsak a hírességek általa készített portréi mind-mind az élet igenléséről, a háború tagadásáról szólnak.
*
A fotográfia egyik „óriása”, Robert Capa Budapesten született 1913. október 22-én Friedmann Endre Ernő néven. Az 1930-as évektől foglalkozott fényképezéssel, először a berlini Dephot fotóügynökség munkatársaként. 1933-ban Párizsba költözött, ahol barátságot kötött André Kertésszel, Henri Cartier-Bressonnal, David Seymourral és megismerkedett élete nagy szerelmével, az ugyancsak fotográfus Gerda Taroval. 1935-ben vette fel a Robert Capa nevet, 1936-1937-ben a spanyolországi polgárháborúban készült felvételei már ezen a néven jelentek meg a képes újságokban. 1939-ben emigrált az Amerikai Egyesült Államokba. 1941-1945 között a Life magazin fotóriportereként dolgozott a különféle hadszíntereken. A világhírű, ma is működő Magnum fotóügynökség egyik megalapítója volt. 1954-ben Vietnamban taposóaknára lépve vesztette életét.

2008-2009 fordulóján a Magyar Nemzeti Múzeum a kulturális kormányzat kiemelt céltámogatásával megvásárolt 985 Robert Capa felvételt, a hagyatékát őrző, New York-i International Center of Photography gyűjteményéből. További 25 képet (5 portrét és 20 extra méretű nagyítást) ajándékba kapott az eladótól. A megvásárolt 985 kép közül 48 egykorú, eredeti papír pozitív, amelyek 18x24 cm nagyságúak és több mint 10 országban készültek. A további 937 kép pedig műtárgy-együttest képező sorozat, az ún. Robert Capa Master Selection III. Ezt Robert Capa testvére, az ugyancsak fényképész Cornell Capa és életrajzírója, Richard Whelan válogatták az 1990-es évek elején, a hagyatékban található körülbelül hetvenezer felvétel közül. A kiválasztott negatívokról három egyforma, 40x50 cm nagyságú pozitívból álló, Robert Capa feliratú szárazbélyegzővel ellátott sorozatot készítettek, egyúttal kijelentve, hogy több sorozat nem készülhet. A háromból egy maradt New Yorkban, a második Japánba, a harmadik pedig – ezzel a vásárlással –a szülőföldre került, s vált a magyar kulturvagyon részévé. A 937 felvétel négy földrész 23 országában készült. A fotográfiák átfogóan reprezentálják Capa életművét, kiállításokon lehetővé teszik, hogy a magyar közönség kimagasló kvalitású képeken keresztül szerezzen vizuális élményt a 20. század közepének fontos eseményeiről.
Cs. Lengyel Beatrix